A Boncidai malom felújítása

A bonchidai Bánffy kastély malom épülete – nemzeti értékű műemlék. A Történelmi műemlékek hivatalos listáján 1014 szám alatt feltüntetve, azonosítási kód CJ-II-mA-07534.04

A malom a bonchidai Bánffy kastély része, melyet egy utca választ el épületegyüttestől. A barokk kastélyt összesen hét fő elem alkotja: a főépület, az északi szárny U alakot mutató oldalszárnyaival, a sarkait kijelölő északkeleti és északnyugati köralapú bástyával, a délnyugati szárny és toronyóra, a délkeleti szárny és bástya. A főudvar keleti részén, ehhez csatlakozik a patkóudvar körül az istálló épülete, a főbejárat épülete, a ma már nem létező lovarda épülete, valamint az udvaron kívül elhelyezkedő malom épülete.

Rövid történelmi visszatekintés
A malom léte szorosan összefonódik a település fejlődésével és a Bánffy család gyarapodásával. Már a XIII-XIV. századi emlékek is említést tesznek a malomról. Az egykori Krónikákban Bonchida „malom helység” megnevezéssel is szerepel, különböző írásos források vásár- és vámhelyként hívják, viszont a folyamatos fejlődés ellenére a következő századokból fennmaradt dokumentumok nem tesznek utalást a malom létére vonatkozóan.
Az 1735-ös leltárban szerepel a malom épülete és a mellette található kishíd, ugyanakkor említ három molnár- és egy fafaragó családot: Morar Alexa, Morar Togyer (Toader), Oltyan Vonul (Oltean Vonul) és Roşu Juon (Ioan).
Az 1763-1787 közötti osztrák katonai térképek jelzik egy malom épületét a kastély észak-keleti részén, a malom-árok mentén és egy másik malmot is említenek a település másik végében. A XIX. szászad elején a kastély-együttes gróf Bánffy József tulajdonába kerül, aki 1821-ben rendelkezik a malom újjáépítéséről, mely a kastélyhoz vezető úttól jobbra helyezkedik el és a lebontott kaputorony köveiből, empire stílusban építik meg. Ez az épület képezi a jelen projekt tárgyát.
A malom modern felújítása a XX. század elején Titz János tervei alapján valósul meg, aki a Budapesti Ganz Kft. munkatársaként dolgozik. A munkálatokat 1928-ban fejezik be. Az 1945-ös agrárreform következtében a Bánffy családi ingatlanai állami tulajdonba kerülnek. A határozatot átmenetileg felfüggesztik, majd 1948 véglegesen a román állam válik az épületek tulajdonosává a helyi önkormányzat révén. 1966-ban a néptanács döntése értelmében véglegesen beszüntetik a termelést.
A rendszerváltást követően az elhanyagolt épület állapota tovább romlott. Jelenleg az épület szerkezete, eredeti homlokzata még felismerhető, viszont a károsodás előrehaladott állapotban van: a belső helyiségek és a malom gépezeti felszerelése teljesen tönkrement. 2004-ben fedélszerkezeti felújítás zajlott a Transylvania Trust Alapítvány által szervezett nyári szakképzés keretében.
A malom épülete, mint minden ipari műemlék, értékes technikai berendezéssel rendelkezett, lévén egyike a kevés erdélyi, hat tengelykerékkel működő malomnak. Jelenleg alig néhány eleme létezik az egykori berendezésnek.

A jövő…
Az épület nagyon rossz technikai állapotban van, a romlása előrehaladott és az összeomlás veszélyezteti. A malom épülete a helyi közösség kulturális identitásának jelentős összetevője ugyanakkor Bonchida építészeti értékei között is kiemelkedő helyet foglal el. 
A történelmi műemlék helyreállításához jelentős befektetés szükséges, a felújítás korszerű épített örökség helyrealítási módszerek betartásával kell lezajlódjon. A Transylvania Trust Alapítvány célja, az épület kulturális intézményként történő hasznosítása, mely nem csupán a helyi közösség szolgálatában állna, ugyanis más hazai ill. külföldi kulturális és oktatási intézmények rendelkezésére bocsátatnánk. 
A program tervei szerint az épület helyreállítása mellett sor kerül a hagyományos molnármesterség munkaeszközeinek restaurálására, a malom-árok feltöltésére, a malomkerekek beindítására és az eredeti faszerkezetű híd helyreállítására a bejáratánál. 
A helyreállítást követően malom épülete a korabeli malom múzeumaként is működik majd.
A helyiségek számára az alábbi funkciókat tervezzük:

  1. a földszinten kiállítási terem restaurált szakberendezéssel, állandó kiállításként;
  2. a főbejárat információs központ, játszótér és kézimunka műhely kiépítése;
  3. a középső szint vetítések, bemutatók, előadások helyszíneként üzemel, a szükséges felszerelés biztosításával. A falak vetítési felületként szolgálnak, a nyugati részen fekvő mellékbejárat, a foyer meghosszabbítása, egy külső erkély létrehozására nyújt lehetőséget;
  4. a felső szint galéria és kiállító terem, igény szerint számítógépes teremként is működhet.